Kivándorlás és emberi sorsok

A Fitos Dezső Társulat bemutatja: TÁNTORGÓK

Amerika a jövő országa, Amerika az ígéret földje, Amerika a lehetőségek hazája, egy tündérmese, főleg a 20. század eleji magyar nincstelenség felől nézve. Szegénylegények, zsellérek, napszámosok, cselédek százezrei hagyták el a hazát az itthoni gondok enyhítésére, a könnyebb jövő reményében. Fiumében mondtak búcsút Európának, s többhetes utazás után Ellis Islanden találkoztak először a meseországgal, ahol azonnal hunky-k lettek, "izompacsirták", akiket nyelvtudás híján a legkeményebb munkákra osztottak be. Hitték, hogy hazatérnek, földet, házat vesznek majd a kint keresett pénzből, de a kivándorlóknak csak negyede tért vissza Magyarországra.

Róluk szól most a tánc, a tántorgókról, róluk, a bátrakról és a bizonytalanokról, akik éhesen és tétován várták az ügynököt, hogy rabszolgamunkára vigye őket Pennsylvania bányáiba... Róluk, a kitántorgókról, a hunkykról, akik az I. világháború előtt érkeztek Amerikába, szédölögve, tántorogva az idegen világban, ahol megtanultak élni, de mindvégig kívülállók maradtak. Róluk, a bujdosó magyarokról, akik tiszta tekintettel, de tántorgó lélekkel álltak az Újvilág földjén.

Nekik állít emléket a Fitos Dezső Társulat Tántorgók című előadása, négy kivándorló legény sorsán keresztül bemutatva a magyar paraszti exodust. 

Visszatapsolt előadás

A közönség több mint 10 éve várja vissza a színpadra Fitos Dezső első, önálló rendezését, amely által 2012 óta meghatározó néptánckoreográfusként tekint rá a szakma. A felújított előadás ideje 2023-ban elérkezett, témája kikerülhetetlenül aktuálissá vált, művészt és nézőt egyaránt megérint az világszintű dráma, amelynek főszereplője egy-egy koffer és némi remény. Nekünk, magyaroknak, erről különösen élő emlékeink vannak. 

Magyar pálinka - amerikai szesztilalom

Szinte minden családban van valaki, aki egykor elhagyta hazáját egy jobb élet reményében. Így van ez a Fitos házaspár életében is, Kocsis Enikő nagypapája Amerikába vándorolt az első világháború után. Chicago-ba érkezve rendes rábaközi parasztemberként azonnal pálinkafőzésbe kezdett - szesztilalom idején. Bár hiánypótló vállalkozásnak tűnt Kocsis Dezső "Csencs" ötlete, a helyi alvilág sajnálatos módon már kiaknázta ezt a lehetőséget. S bár elsősorban a honvágy hozta haza a nagypapát, azért a családi történetekből kiderül, hogy a Chicago-i maffia sem marasztalta. 

Családi történeteken túl - kutatómunka a Tántorgók mögött

Fitos Dezső és Kocsis Enikő, a Fitos Dezső Társulat művészeti vezetőiként minden munkájukat alapos kutatással kezdik, ez pedig kiemelt szerepet kapott a Tántorgók c. előadás esetében. "Zenei csemegeként" definiálták a témát, hiszen a zsellérek, szegény legények, vagy kalandvágynak engedő parasztok a kivándorlásuk előtt javarészt a falu határán túl sem jártak, az újhazába érkezésük bábeli zűrzavarra emlékeztetett: angolul nem beszéltek, nem értették, hogy Amerika területén belül hova osztották őket, arra azonban gyorsan rájöttek, hogy magyarként bányákba, a nehéziparba, magasépítő brigádokba kerülnek. A családjuktól, szeretteiktől távol, burdosházakban élve, kultúrájukat elveszítve otthonról hozott népdalaikat formálták "amerikásra".

Nevijorki kikötőből elindult a nagy hajó
Hej, de szépen libben-lebben a szent magyar lobogó
Fújja a szél, fújja, hazafelé hajtja,
Megcsalódott amerikás megyen haza rajta.

Juhász Katalin népdalénekes, akadémiai kutató szerint mindemellett a magyarok nemcsak dolgoztak az amerikai bányákban és gyárakban, hanem ennek kapcsán távol a hazától létrehozták a folklór egyik késői rezervátumát, amely fontos részét képezi a magyarság kulturális örökségének. 

A kilátástalanság burleszkje

Az előadás dramaturgiája 4 fiú sorsán keresztül vezet vissza minket az 1900-as évek elejére. A dörzsölt paraszt, aki az amerikai maffiával találja szemben magát, az érzékeny lelkű legény, aki belehal a honvágyba, és egy testvérpár, akik közül míg egyikük levegőként szívja magába az új világot, addig a másik egyetlen vágya a hazajutás. Érzelmi hullámok csapnak össze a nézők feje felett, új hazát, új életet kereső emberek drámája tárul eléjük a tánc nyelvén - kik lelket nem cserélhetnek. Mély gondolatok, szakrális látványvilág, ritmusok lábakon és ritmusok életekben: munka, ivás, alvás, munka ivás, alvás? 

Dráma és humor 

Fitos Dezső zenei rendezőként és koreográfusként is elénk tár egy összezavarodott világot, amelyben bár jelen vannak gyökereink, az ágakat idegen levelek borítják: legényes swing zenére, gumboot dance, azaz az elhíresült gumicsizma tánc cigány pergetővel fűszerezve, akrobatikus elemekből inspirálódott táncok és rock&roll, argentin pásztortánc ugrós magyar motivikával. A magyar mentalitáshoz hűen a legnehezebb helyzetekben is elkísér bennünket a humor és nevetés is.

A kivándorlás rossz? 

Tettük fel a kérdést Fitos Dezsőnek, aki ennek megválaszolását a nézőre bízza. Menekülés, sikervágy, túlélő ösztön, szeretteink felemelésének hősies ára, kalandvágy, önbizalom, bátorság vagy a könnyebb út keresése ? hány és hány mögöttes motiváció állhat történelmünk egyik drámája mögött? Mi mit tennénk az ő helyükben? 

Egy biztos. Tántorgók előadás után valószínűleg más szemmel fogunk New Yorkban sétálni. Bár eleink közül csak kevesek tudtak gyökeret ereszteni a Nagy Almában, a névtelen, bátor és honvággyal küszködő magyarok keze munkája jelentős emléket hagyott maga után.  

Ráhangolódás - kerekasztal beszélgetés 

A Tántorgók cmű előadás előtt a Fitos Dezső Társulat izgalmas kerekasztal-beszélgetésre invitálja az érdeklődőket. A Nemzeti Táncszínház aulájában 17 órától Magyar Kálmán az Amerikai Magyar Népművészeti Központ vezetője; dr. Juhász Katalin néprajzkutató, népdalénekes, az amerikás dalok kutatója, Kocsis Rozi dramaturg, dr. Fülemile Ágnes néprajzkutató - BTK Néprajztudományi Intézet, valamint dr. Bencsik Zita, a Külgazdasági és Külügyminisztérium Észak-Amerika Főosztályának vezetője segítségével, Kocsis Enikő és Fitos Dezső koreográfus-rendezők, művészeti vezetők társaságában az előadás létrejöttéről és annak történelmi hátteréről beszélgetnek.

A zenét pedig ki más szolgáltatná, mint hazánk legismertebb ifjú visszidensei, Hajdú Németh László és Balázs népzenészek, akik a Fölszállott a páva népzenei és néptáncos tehetségkutató során először fogalmazták meg az újkeletű szót, s akiket nyitottságuk és páratlan tehetségük okán zárt szívébe az ország.