Fehérlófia

A Fehérlófia az egyik legismertebb magyar elbeszélő költemény, melyet Arany János gyermekei, László és a fiatalon elhunyt Julia jegyezte le, és az Eredeti népmesék című gyűjteményben tettek közzé 1862-ben. Sokan talán Jankovics Marcell gyönyörű, szimbólumokkal teletűzdelt animációs filmjéből ismerik, melyet 1981-ben mutattak be, de még ma is lenyűgöző. Maga a mese – alapelemeit tekintve – több ezer éves és eredetileg egy férfi beavatási történet lehetett. A beavatások olyan mély antropológiai szükségszerűségek, amit a modern ember sem tud teljesen nélkülözni. Ezek mellett a történet pontosan leírja a szülői gondoskodás nélkülözhetetlenségét és ez életre felkészítő szerepét minden gyermek életében. Az hogy ez a mi közös történetünk lehessen Eger város  gyermekeinek rajzai jelenítik meg a történetet és egyben adják a színpad képet is. Az előadás a tánc a színház és a cirkusz elemeit használva invitálja minden látogatóját erre az előadásra.

Mesélő-Fehérló: Kiss Alexandra
Fehérló: Anna Manetti
Fehérlófia: Plita Márk
Fanyűvő: Varga Dániel
Kőmorzsoló: Emődi Attila
Vasgyúró: Hung-Ming Pan
Koponányi Monyók: Marialura Savino
Királylány 1.: Marialaura Savino
Királylány 2: Ellenbacher Kamilla
Királylány 3: Winkelmayer Zsófia
Griffmadár: Anna Manetti
Sárkány: Szénási Dolli Kata, Marialaura Savino, Ellenbacher Kamilla, Winkelmayer Zsófia, Agárdi Márk, Emődi Attila, Hung-Ming Pan, Varga Dániel

Zeneszerző: Porteleki Áron
Látvány: Falucskai Fanni
Jelmeztervező: Kovács Tímea
Fénytervező: Pető József
Díszlet/Szcenika: Mészáros Máté
Koreográfus-asszisztens: Emődi Attila
Asszisztens: Kiss Alexandra
Ügyelő: Hódos Ildikó
Koreográfus: Mészáros Máté