A Négyszögletű Kerek Erdő

A Négyszögletű Kerek Erdő Lázár Ervin leghíresebb műve. Most mi is ellátogatunk oda.

És mikor a kicsiny kis szobánkba néha-néha megjelenik a szomorúság, bizony szívesen vendégeljük meg. De azért, ha lehet, mindennap mégse jöjjön el, akkor inkább elszaladunk, elbújunk előle.

Szépen sorra megjelennek előttünk a Négyszögletű Kerek Erdő lakói, olyan lényeket formálunk meg, akik nem csak viccesek, hanem a gyerekek számára is érthetően jelenítik meg az adott karaktert, annak teljességével, hibáival és szépségével. Itt lesz velünk többek között Mikkamakka, aki mindenre talál megoldást, Aromo, a fékezhetetlen agyvelejű nyúl, na meg Nagy Zoárd, a járó fenyőfa és persze Dömdödöm. A rengeteg humor a beleszőtt édes- keserű igazsággal szerethetővé varázsol minden szereplőt.

A mesebeli jelmezek, melyekbe bármikor bármelyik táncos belebújhat, fejezik ki, hogy hőseink olyan tulajdonságokkal, viselkedés mintákkal rendelkeznek, amiket bármelyikünk bármikor magára vehet. Lehetünk, hol nagyszájúak, mint Bruckner Szigfrid, csalafinták, mint Vacskamati, vagy szerények, mint Ló Szerafin.

A gyerekek a szereplőkben magukra ismerhetnek vagy barátaikra, ellenségeikre, akiket az előadás végére talán jobban megértenek, akár meg is szeretnek majd. A mű fókuszában az önazonosság, az önmagunk elfogadása, felvállalása és mások elfogadása áll. Az összetartozás, a csapathoz való tartozás értékét mutatja meg nekünk a Négyszögletű Kerek Erdő, ahova bárki elmenekülhet, ha bántja bármi is, ahol befogadják, elfogadják és szeretik.

Táncművészek:
Bondor Léna
Kőműves Janka
Pásztor Lili
Győrfi Erik

Jelmez: Nemes Nóra
Díszlet: Majoros Gyula
Dramaturg: Nemes Orsolya
Zene: Szirtes Edina Mókus, Nagy Ádám
Világítás: Józsa Olivér

Koreográfus: Nemes Zsófia

Támogatók: NKA, Műhely Alapítvány