Szerencsésnek érzem magam, hogy itt lehetek

Hogyan kerültél a Táncszínházhoz?
A Táncszínházhoz édesapám révén kerültem, aki grafikusként dolgozik a marketing csapatban. Mivel az egyetemen informatikát tanulok, és a Táncszínház rendszergazdájának az új épület miatt megsokszorozódtak az elvégezendő és legtöbbször hatalmas felelősséggel járó feladatai, így felmerült a lehetőség, hogy bekerüljek a csapatba. A személyes találkozó után annyira szimpatikusak voltunk egymásnak, hogy egyeztettünk, és azóta junior rendszergazdaként dolgozom itt. Valójában meglepett, hogy bekerültem egy ilyen nagyszerű csapatba, hiszen egyetemistaként nem rendelkeztem még túl sok tapasztalattal, ám Homoki Laci, a vezetőm mindig nagyon segítőkész, türelmes, sokat tanulok tőle, és jó hangulatban tudunk együtt dolgozni. 

Szerinted miért jó a Táncszínház csapatába tartozni?
Szerencsésnek érzem magam, hogy adódott egy ilyen lehetőség az életemben, hiszen az informatika területén különösen fontos az, hogy az ember át tudja tenni a gyakorlatba azt, amit a könyvekből megtanul. Szakmai szempontból sok hozzám hasonló fiatalnak több évet kell várnia egy ilyen lehetőségre, nekem pedig már most alkalmam nyílik arra, hogy beleássam magam a szakmám gyakorlati részébe. A színház világát ez idáig csak távolról szemléltem, sosem gondoltam volna, hogy ennyi szervezés és háttérmunka kell ahhoz, hogy létrejöjjön egy előadás. Nagyon izgalmas belelátni ezekbe a folyamatokba. 

Ha választhatnál színházi mesterségek közül, melyik lenne az és miért? Jelmeztervező, táncművész, sminkmester vagy koreográfus/rendező?
Szívesen kipróbálnám magam rendezőként, bár igazi kihívásnak tekinteném a feladatot, hiszen nagy felelősséggel járó pozíció. Érdekes lehet úgy irányítani egy csapatot, hogy a munkafolyamat egészét átlátja az ember, és nagy részben a siker is rajta múlik. 

Havasi Gergő, junior rendszergazda