Duna Művészegyüttes
Az 1957-ben alakult Duna Művészegyüttes 26 fős tánckarból és 6 tagú népi zenekarból áll, tagjai hivatásos néptáncosok és hangszeres művészek. Az együttes állandó zenekara a Göncöl zenekar. Az alapítás kezdeteitől a '80-as évek végéig Náfrádi László művészeti vezetői és Somogyi Tibor, valamint Mosóczi István tánckarvezetői munkája határozta meg az együttest. A "Dunának" már a kezdetektől lehetősége nyílt arra, hogy a néptánckompozíciók mellett új, korszerű színpadi művek létrehozásával kísérletezzen. Így születtek meg a '60-as évek elején a tematikus táncjátékok, táncképek, táncportrék és táncballadák, még erősen stilizált, az akkori tánckutatás eredményeit népies mozdulatokkal kiegészítve, olykor a néptáncból fakadó expresszív, modern mozgáselemekkel tarkított formanyelven megfogalmazva azokat.
Az első bő tizenöt évet jellemző eklektikus útkeresésbe a fordulatot az 1970-es években robbanásszerűen érvényesülő néptánc kutatásnak és hangszeres népzenegyűjtésnek eredményei hozták, amelyek biztos alapot adtak a hagyomány megőrzésének és szerepének újraértelmezésére. A koreográfusokat ez lassanként a néptáncok hiteles bemutatására késztette. Erdélyi Tibor 1987-ben, Mosóczi tánckarvezetői működésének második felében foglalta el a művészeti vezetői posztot. Kettejük együttműködésében forrott ki az a két irány, amely egyfelől a gazdag néptáncanyag-ismerethez, másfelől néptánc alapú korszerű színházi nyelv megteremtéséhez kapcsolódott. Mucsi János művészeti igazgatóként 1991-ben vette át az együttes irányítását, közvetlen elődeihez képest még nagyobb művészeti szabadság birtokában. Bővítette a tánckart és a Kárpát-medencei táncanyagban való jártasság mellett nagy gondot fordított arra, hogy együttese tagjai a kontakt tánctól a flamencóig különféle tánctechnikákat is elsajátítsanak; ezeket is felhasználva koreográfiáiban. Kedvelt forrásvidékéről, az ókori mitológiából merítő, nagyszabású előadásaiba balkáni-kisázsiai táncformákat használt fel. Alkotásai a mai napig a hazai színpadi folklór élvonalába tartoznak. Menedzseri szemléletének jóvoltából a társulat egyre nagyobb ismertséget és elismerést szerzett, fontos tánc- és társadalmi eseményeken, rendezvényeken, jótékonysági esteken vett részt, színházi darabokba és televíziós közreműködésre kapott felkérést. A művészegyüttesnek otthont adó Duna Palota egykor zárt világában folklórelőadásokra sereglettek a külföldi nézők. A Várnegyedben a 2000-es évek elején nyitotta meg kapuit a Nemzeti Táncszínház, majd nem sokkal később a Müpa színpada is komoly bázisa lett "a Dunának". Mucsi szerteágazó külföldi kapcsolatokat épített, így az együttes bejárhatta Európát, de Amerikában, Japánban és Kínában is fellépett. Mucsi János egyre több lehetőséget adott akkori táncosának, Juhász Zsoltnak, aki az ezredfordulón már nemcsak néptánc koreográfiákat vitt színpadra, de két önálló darabot is készített a társulatnak, amellyel belépett a folklóron alapuló táncszínházi előadások alkotói világába. 2007-ben a Duna Művészegyüttes művészeti vezetője lett.
"Kapcsolatunk a Táncszínház megalakulása óta folyamatos az intézménnyel. Színpadaira azóta évről évre új premiereket viszünk, a Táncszínház folyamatos lehetőséget biztosít számunkra azáltal, hogy támogatja produkcióink létrejöttét. Nyitott szemléletével alkotóinkat hagyja szabadon gondolkodni, művészi kísérletezéseinknek is teret ad. Jóvoltából Hamupipőke című gyerekelőadásunk 2021-ben új látványvilágot kapott, de ugyanebben az évben elkészült Héttorony című alkotásunk, amely Makovecz Imre hagyatékának állít emléket. 2022-ben A Duna balladái - Táncok és imák a Duna mentén címmel készült el a dunai ember életérzéseit és szokásait bemutató nagysikerű produkció, melyben a Szent Efrém csodálatos hangzásvilággal működött közre, 2023-ban pedig az Apák és fiak - Táncelőadás Nagy Albert gyűjtései nyomán című előadás az apák és fiak közötti szellemi kapcsolaton keresztül a hagyomány, az átörökítés és az átvétel fontosságát mutatja be. Az előadást Rubold Ödön Jászai Mari-díjas színművész, érdemes és kiváló művész erősíti, aki Kölcsey Ferenc Parainesis Kölcsey Kálmánhoz c. művéből idéz részleteket. 2024-es premierünk Szerelemkert címmel egy rendhagyó válogatás volt, amelynek gerincét neves koreográfusok rég nem látott, szerelemhez kapcsolódó emblematikus művei alkotják, kiegészülve az együttes jelenlegi repertoárján lévő koreográfiáival. 2025-ben elkészült Partium - Az Értől az Óceánig című előadásunk címszerepében ismét Rubold Ödön színművészt láthatta a közönség, amelyben a partiumi terület (Magyarország és Erdély között elhelyezkedő terület) híres szülötteinek verseit idézi, miközben a tánckar ennek a vidéknek sokszínű tánchagyományait mutatja be. 2026-ban a Müpában debütált Cigányok arca - Romengi faca produkcióban elsősorban archaikus táncokon és zenéken keresztül - a Kárpát-medence sokszínű cigány művészetét, legkülönfélébb arcait mutatjuk be. Az előadásban Farkas Franciska színművész tölt be narrátor szerepet, de Szilvási István és cigány muzsikus barátai kellő autentikát nyújtanak a cigány zenei kultúrából.
Az együttes tagjai:
Művészeti vezető: Juhász Zsolt
Ügyvezető: Dr. Bába Szilvia Ph.D.
Tánckarvezetők: Bonifert Katalin, Soós Gyula András
Balettmester: Kovácsné Fodor Katalin
Művészeti titkár: Csasztvan Zsuzsanna
Kommunikációs menedzser: Gajó Dorottya
Kommunkációs asszisztens: Végh Tamás
Zenekar: Dulai Zoltán, Gárgyán Zoltán, Mohácsy Albert, Rónai Zoltán, Soós András, Szabó András
Műszaki koordinátor: Kanozsai Ákos
Fénytechnikus: Lendvai Károly
Hangtechnikus: Földes Gábor
Öltöztetők: Rimóczi Éva, Ritecz Irén
Díszítő-kellékes: Hurubán Attila, Vasas Tibor
Sofőr: Czene Csaba
Tánckar: Barta Réka, Bednai Nikolett, Berki Kevin, Bognár Adrián, Buzás Lilla, Chifor Lénárd, Cserveni Szabolcs, Demarcsek Dániel, Geiszelhardt Anita, Gidró Roland, Gombai Franciska, Horváth Eszter, Kaszásné Halmi Ildikó, Kolumbán Norbert, Kovács Márk Jenőné, Mezei Balázs, Molnár Gergely, Nagy Kinga, Perduk Zsófia, Sáfrán Balázs, Sebesfi-Honvédő Eszter, Soltész Luca, Szabó Csaba, Szabó Tamás, Szabó-Kenéz Enikő, Szappanos Emma Lili, Szoboszlai-Kálmán Lilla, Végh-Pozsár Kitti
