Ugrás a tartalomra

Kisterem / 2019. október 31. 19:00

Műfajkortárs

Felvonások száma2

Időtartam95

Korhatár+16

Test est

A Test est négy nagyobb téma köré rendeződik. Ezek a reprezentáció, az intimitás, az alázat és az emberség.


Az alázat és emberség fontos attribútumai a kreációs folyamatnak, ami igyekszik részrehajlás nélkül, elfogulatlanul az önreflexió terében mozogni. Míg az intimitás mezején való létezés gyakorlása azért elengedhetetlen, hogy szabadon, szégyenérzet, félelem vagy önös szándék nélkül engedhessük

magunkat látni. De a fentiek közül mégis a reprezentáció témája élvez kiemelt hangsúlyt, amely egyszerre határozza meg a produkció vizuális világát, és a darab táncnyelvét. Ezen keresztül reflektál és inspirálódik az előadás a party kultúránkból, a szórakoztató iparból és a táncszakmához kötődő tömegmédia kulturális jelenségeiből, mint a Megatánc, a So You Think You Can Dance, vagy a World of Dance. Ezen a szemüvegen keresztül nézve vizsgálja az előadás a táncot, mint önkifejezési módot és mint művészeti formát, jelenlegi helyzetét, szerepét, társadalmi megítélését és a hozzá kötődő sztereotípiákat. Teszi mindezt azért, hogy alaposabb rálátást nyerjünk a közember perspektívájából a

táncszakmára, és hogy ezen keresztül egy olyan formanyelvet alakítsunk ki, amely szélesebb körben elérhető kommunikációs elemekből építkezik.


“Azt hiszem, hogy manapság semmi sem megrázóbb élmény a jelen pillanat megélésénél.

Ezért azt a közeget szeretném megteremteni, ahol mind a közönség, mind az előadóművészek

lehetőséget kapnak ennek az állapotnak a megtapasztalására.”

Várnagy Kristóf


The Dark Night of the Soul

“De persze e kor számára, amely előnyben részesíti a képet a dologgal, a másolatot az eredetivel, a képzetet a valósággal, a látszatot a lényeggel szemben […] csak az illúzió szent, az igazság pedig profán. Sőt, a szentség abban a mértékben nő a szemükben, amennyire az igazság csökken és az illúzió nő, úgyhogy az illúzió legmagasabb foka számukra egyúttal a szentség legmagasabb foka is.”(Feuerbach, A kereszténység lényege)

 

Mi a színház, ha nem illúzió?

Keresztes Szent János A lélek sötét éjszakája című műve szolgál az előadás gondolatmagjaként, melyben az Istennel való misztikus egység megélése után hirtelen Isten jelenlétének teljes hiányát tapasztalja meg a lélek.

Sarah Kane: 4.48 Pszichózisától Michel Foucault: A bolondságtörténetén keresztül Hieronymus Bosch: A gyönyörök kertjéig, egy átívelő folyamat vezetett engem Keresztes Szent Jánosig, és a lélek sötét éjszakájáig.

Azt kezdtem el kutatni, hogy a szentség, az áhítat, vagy ezek hiányának testi megélése milyen hatással van az emberi pszichére és a szervezetre - milyen torzulásokat, pszichotikus állapotokat képes kiváltani, akár az elmebetegségnek bélyegzett tudatállapotokon keresztül. Mi történik ilyenkor az emberi agyban, és milyen hatással lehet ez a külső szemlélőre, akinek félelme feltámadhat a kívül rekedtség, a tehetetlenség érzésétől, vagy akár a saját testi épsége veszélybe kerülésének lehetőségétől, ami a más tudatállapotban ragadt ember számára, - a köz megóvása érdekében - akár azonnali elzárást is jelenthet.

A káoszban rekedt egyén sorsa foglalkoztat: hol húzódik meg a határ az elmebetegnek és a normálisnak címkézett emberek között?

Ki a normális és ki nem az?

Mi a normális és mi nem az?

És ki az, aki ezt eldönti?


Test est


Előadók: Kiss Rebeka, Horváth Attila, Keresztes Patrik (Az Emberi Erőforrások Minisztériumának Fülöp Viktor ösztöndíjasa)
Zene: Gryllus Ábris
Fény: Csiszár Mátyás
Jelmez: Csasznyi Blanka Flóra
Szövegkönyv: Kripner Gábor
Produkciós asszisztens: Kiss Rebeka
Koreográfia: Várnagy Kristóf


The Dark Night of the Soul

Előadó: Egyed Bea
Látvány és jelmez: Kis Judit
Zene: Tarr Bernadett
Szöveg: Fekete Ádám
Fény: Payer Ferenc
Szakmai konzultáns: Hegymegi Máté
Koreográfia: Egyed Bea