Pécsi Balett: Otello

Budapesti bemutató

A tánc érzéki művészet, melynek hangszere, közvetítője a táncos teste - mentális és fizikai teljesítménye. Nagyszerű lehetőség alkotónak és táncosnak egyaránt Otello történetének táncszínpadi megfogalmazása. Az emberi érzelmek legszélesebb skálája, legnagyobb amplitúdói jelennek meg Otello és Desdemona igaz szerelmének végzetes drámájában. A legtisztább szerelmi kapcsolat is gyilkos szenvedéllyé válhat az oktalan féltékenység felkeltésével. A legmagasztosabb emberi érzés egycsapásra halálos fegyver lesz a kitörölhetetlen "zöld szemű szörny" létrejöttével.  Otello olyan hevesen éli meg szerelmét és hűségét, hogy ezáltal sebezhetővé válik.
Ma félünk az ilyen erős érzésektől.
Otello beismerve bűnét, önként vállalja halálát. Jago, aki intrikájával diadalt aratott, köztünk marad.

1884 utolsó hónapjaiban kezdte meg Verdi az opera kompozíciós munkáit, és nem egészen egy év múlva be is fejezte. Ekkor úgy döntött, hogy a darab címe Otello és nem Jago lesz, mivel „Jago az a démon, aki mindent mozgat, de Otello az, aki cselekszik.” A shakespeare-i mű kellő teret és alkalmat ad a féltékenység lassú kibontakozására, az operában azonban sűrítettebb a fogalmazás. Az opera Otelloja Jago első célzásaira azonnal dühödten reagál, s a második felvonás végén már megérik benne a bosszú gondolata. A szövegkönyv lényegében kétszemélyes darab, mert az opera Desdemonája szűzies és hűséges, meglehetősen a háttérbe szorul, bár jelenléte mindvégig érezhető.

OTELLO

- balett 2 felvonásban -

 

Zene: Giuseppe Verdi - Riederauer Richárd

Díszlet- és jelmeztervező: Molnár Zsuzsa

Dramaturg: Uhrik Dóra Kossuth-díjas Érdemes Művész,
Böhm György Jászai-díjas

A koreográfus asszisztense: Czebe Tünde Harangozó-díjas

Koreográfus-rendező: Vincze Balázs Harangozó-díjas, Imre Zoltán-díjas