A jó csapatmunkának fő feltétele a kölcsönös bizalom

Hogyan kerültél a Táncszínházhoz?

 2013 januárjában Ertl Péter felhívott, hogy nincs-e kedvem a Táncszínháznál ügyelőként dolgozni. Ekkor még a Honvéd Együttesben koptattam a világot jelentő deszkákat, de mivel tudtam, hogy egyszer sajnos ezt be kell fejeznem, kapóra jött az invitálás. Átgondoltam, bejártam ismerkedni a feladattal, aztán az évad végén igent mondtam, a csizmámat pedig a szögre akasztottam.

 

Ha színpadra léphetnél bármelyik együttes darabjában, melyik lenne az és miért?

 Az elmúlt években jobbnál-jobb darabokat ügyelhettem, a kortárs tánctól a néptáncig bezárólag. Kiváló táncművészekkel és koreográfusokkal ismerkedtem meg. Mivel ?előző életemben" én is reflektorfényben tevékenykedtem, és tudom, milyen eufórikus élmény a nézőt virtuozitással és humorral elkápráztatni, Vári Bertalan társulatában, a Varidance-ben, a Variációk című darabban szerepelnék szívesen. Volt szerencsém honvédos koromban együtt táncolni vele. Kiváló táncos, remek kolléga.

 

Szerinted miért jó a Táncszínház csapatában dolgozni?

 Abban a kivételezett helyzetben vagyok, hogy a Táncszínház minden dolgozójával szinte napi kapcsolatban vagyok. Tevékenyen részt vehetek a színház működésének megannyi feladatában. Ugyanolyan fontos nekem a műszaki kollégáimmal folytatott közös munka, mint a titkársági részlegen adódó feladatok ellátása. Úgy érzem, hogy munkatársaim befogadtak, segítenek és elismernek. Szerintem a jó csapatmunkának fő feltétele a kölcsönös bizalom, amitől hálás feladat a Nemzeti Táncszínház tagjának lenni.

 

Bozár László, ügyelő

Támogatók
nemzetitancszinhaz.hu/